A diplomata az MTI-nek elmondta, Magyarország kétoldalú kapcsolatai közül talán a romániai a legösszetettebb, mandátuma egyik legfontosabb feladata pedig azzal a történelmi pillanattal függ össze, hogy az itt élő magyarok első ízben vehetnek részt a magyarországi választásokon. Rámutatott: ez az esemény megköveteli a román illetékesek tájékoztatását, akárcsak a szavazás nemzetközi szabványoknak megfelelő, demokratikus lebonyolítását.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne a 2013-as esztendőben kialakult jelképhasználati vita feszült hangulatán túllépni a magyar-román kapcsolatokban, Zákonyi Botond a kölcsönös tájékoztatás szerepét emelte ki.
"Kölcsönös elvárás, hogy több információt adjunk egymásnak egymásról, a látogatásokról, a szándékokról, az elképzelésekről" - mondta Zákonyi Bontond. Hozzátette: erre mindkét ország részéről megvan a nyitottság.
Az új nagykövet a jelképhasználat körüli feszültségeket fonák helyzetnek nevezte.
"Igazából a román hatóságok saját állampolgáraikkal kerülnek szembe olyan ügyekben mint a székely zászló, vagy az erdélyi magyar nyelvhasználat. Magyarország csak azt a feladatát tudja és köteles is teljesíteni, ami az alkotmányból fakad: képviselni a határon túl élő magyarok érdekeit" - magyarázta a nagykövet.
A romániai szokásjog szerint akkortól számít egy külföldi diplomata teljes jogú nagykövetnek - vagyis akkor találkozhat miniszterekkel, vehet részt nyilvános eseményeken, adhat interjúkat -, ha átadta megbízólevelét az államfőnek.
Zákonyi Botond 43 éves történész, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató, a Pro Minoritate című folyóirat volt főszerkesztője szeptemberig irányította a Magyar Külügyi Intézetet. Korábban a Külügyminisztérium munkatársaként Délkelet-Európával, elsősorban Romániával foglalkozott; diplomataként Romániában, a Moldovai Köztársaságban és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten teljesített külszolgálatot.